NAV elődje: Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának Egészségügyi Központja

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (rövidítve: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó központi hivatalként működő központi költségvetési szerv, amely feladatait központi és területi szervei útján látja el. Alapítása[1] 2011. január 1-jével a 2010. évi CXXII. törvény (továbbiakban: NAV tv.) által történt a kb. 15 000 fős Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a mintegy 7000 fős állományú Vám- és Pénzügyőrség összevonásával.

Elődjei az 1867-ben alakult Magyar Királyi Pénzügyőrség és az 1987-ben alakult Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), a pénzügyminiszter irányítása és felügyelete alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan gazdálkodó közigazgatási szervek voltak. A Vám- és Pénzügyőrség felállításáról a 2011. január 1-től hatálytalan 2004. évi XIX. törvény rendelkezett. Ez a törvény 2004. május 1-jén (a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján) lépett hatályba. 

2011. január elsejével a Vám- és Pénzügyőrséget összevonták az APEH-hal, és létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

2024. évre a foglalkoztatottak tervezett átlagos statisztikai állományi létszáma 18 400 fő

A Vám- és Pénzügyőrség és az APEH összevonását követően az alkalmazottak között voltak hivatásos állományba tartozóak (pénzügyőrök), illetve az adóhivatal tisztviselői, az állomány vegyes képet mutatott. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szólő 2020. évi CXXX. törvény 2. §-a határozza meg a jelenlegi alkalmazottakra vonatkozó rendelkezést.

A törvény szerint a NAV személyi állománya a következő összetételű:

• adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: szolgálati jogviszony) álló
• - tisztviselői státuszú foglalkoztatottakból, és
• - pénzügyőri státuszú foglalkoztatottakból [az aa) és ab) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: foglalkoztatott],
• munkaviszonyban álló munkavállalókból és
• tisztjelölti szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: tisztjelölti jogviszony) álló pénzügyőr tisztjelöltekből (a továbbiakban: tisztjelölt) áll.

A NAV jogállását a NAV tv. fogalmazza meg:

• államigazgatási és rendvédelmi funkciókat is ellát egyidejűleg meghatározott szervei útján;
• központi hivatalként működik kormányrendeletben kijelölt miniszter irányítása alatt;
• a NAV vezetőjének feladat- és hatásköreit kormányrendeletben kijelölt államtitkár gyakorolja;
• központi költségvetési szerv.

A NAV központi (Központi irányítás és Bűnügyi Főigazgatóság) és területi (a vármegyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságok, Fellebbviteli Igazgatóság, NAV nyomozóhatósági feladatokat ellátó területi szervei, valamint a Kormány rendeletben meghatározott igazgatóságok, intézetek)  szervekkel rendelkezik.

A NAV sekély vizekre kialakított elfogó hajója

Alaptevékenysége az adók, illetékek, vámok beszedése, a vonatkozó jogszabályok betartatása, szabályszegések szankcionálása. A NAV vezetőjének négy szakmai helyettese van:

• adószakmai ügyekért
• adó- és vámszakmai hatósági és felügyeleti ügyekért
• bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatok ellátásáért
• vámszakmai és nemzetközi ügyekért

felelős helyettes államtitkár. A 2018. évi országgyűlési választások után a NAV korábbi vezetőjének megbízatása megszűnt, a korábbi bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár vezeti a szervezetet államtitkárként.[9]

Feladatai közé tartozik a teljesség igénye nélkül (részletezi a NAV tv. 13. §-a):

a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés,

b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés,

c) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

A NAV jogkörei:

• adóigazgatási,
• vámigazgatási,
• bűnüldözési és nyomozóhatósági,
• rendészeti és igazgatási,
• a NAV tv. 13. § 9. bek-ben megfogalmazott egyéb feladatok (nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzése, nemesfémforgalom és fémjelzéssel kapcsolatos feladatok, a vám-, a jövedéki, a szabálysértési és egyéb eljárások során keletkezett, a feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését,a fémkereskedelmi hatósági feladatokat,a környezetvédelmi termékdíjjal és a regisztrációs adóval kapcsolatos adóztatási és ellenőrzési feladatokat).

A NAV tv. 14. §-a feladatként határozza meg a Rendőrséggel történő együttműködés a meghatározott jogszabályok szerinti ügyekben. Jövedéki adóval kapcsolatos ügyekben szintén a NAV jár el.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal három nagyobb szakágból tevődik össze. Ezek egyike az APEH jogutódjaként működő adóigazgatási szervezet és VP jogutódjaként működő vámigazgatási szakterület. Ezen két szakterület a NAV létrejöttének időpontjában terültenként még külön irányítás alatt álltak,majd ezt követően az integráció elősegítése céljából összevonásra kerültek egy-egy vármegyei igazgatóságba.A vámigazgatási szakág megszűnt centralizált rendvédelmi szervként működni. A bűnügyi szakág különálló, amelynek személyi állományát főként a Vám- és Pénzügyőrség korábbi hivatásos állományú tagjai és kormánytisztviselői alkotják. A Bűnügyi Főigazgatóság, mely adózással kapcsolatos és egyéb pénzügyi-gazdasági bűncselekmények felderítésére és nyomozására szakosodott, dolgozói jellemzően fegyveres állományúak. A NAV bűnügyi szervezetének személyi állományába tartozó pénzügyi nyomozók legnagyobb részt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pénzügyi nyomozói szakáról kikerülő tisztekből kerül feltöltésre.

A NAV elnökének feladat- és hatáskörét a Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: PM) – a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott rendeletében – kijelölt államtitkára gyakorolja. Az elnökhelyettesek felett az irányítási jogkört az elnök gyakorolja..

A NAV elnökhelyettesei:

• adószakmai elnökhelyettes
• bűnügyi és rendészeti elnökhelyettes
• erőforrás-gazdálkodási elnökhelyettes
• informatikai elnökhelyettes
• jogi elnökhelyettes
• nemzetközi elnökhelyettes

A szervezeti felépítés a 2024. év állapot szerint kétszintű. 

A Központi Irányítás (KI) mellett a Bűnügyi Főigazgatóság képezi a központi szerveket. A Bűnügyi Főigazgatóság alá 7 bűnügyi igazgatóság tartozik, amelyek regionális szinten működnek, ezek a főigazgatóság területi szervei.

Forrás: wikipedia.org