Az aranycsapat legendája


Az Aranycsapat: Amikor Magyarország futballt tanított a világnak

1950 és 1956 között létezett egy csapat, amely nemcsak Magyarország, hanem az egész világ futballtörténetét megváltoztatta. Ők voltak a dicsőséges Aranycsapat,  a futballtörténelem egyik legzseniálisabb, leginnovatívabb és legmeghatározóbb együttese.

A legenda születése

Az Aranycsapatot Sebes Gusztáv szövetségi kapitány építette ki. Forradalmi elképzelése volt: nem a hagyományos brit „WM” rendszerben játszottak, hanem egy rugalmas, modern 4-2-4-es felállást alkalmaztak, amelyben a játékosok folyamatosan cserélgették a pozícióikat. Ez akkoriban forradalmian új volt.

A csapat gerincét a Honvéd és a Ferencváros játékosai alkották, de a válogatottban tökéletes egységgé kovácsolódtak össze.A legendás játékosok

  • Puskás Ferenc („Öcsi”) – a világ egyik legnagyobb futballistája, a csapat kapitánya és szimbóluma. Bal lába legendás volt.
  • Bozsik József – a zseniális középpályás, a „szellemi vezér”, aki Puskással együtt alkotta a futballtörténelem egyik legjobban összeszokott párosát.
  • Hidegkúti Nándor – a „vándorló centercsatár”, aki megtörte a hagyományos szerepköröket.
  • Kocsis Sándor – a „Száguldó Őrnagy”, fejjel szinte verhetetlen.
  • Czibor Zoltán, Budai II. László, Lóránt Gyula, Grosics Gyula (a „Páncélos kapus”) és még sokan mások.

A legnagyobb sikerek

  • 1952 – Helsinkii olimpia: aranyérem
  • 1953. november 25. – „Az évszázad mérkőzése”: 6:3 Anglia ellen a Wembley-ben. Ez volt az első alkalom, hogy egy nem brit szigetországi csapat legyőzte Angliát hazai pályán.
  • 1954 – Svájci világbajnokság: veretlenül jutottak el a döntőig (a csoportkörben 9:0-s győzelem Dél-Korea, 8:3 Nyugat-Németország ellen).
  • 1950 és 1956 között 32 mérkőzésen veretlenek voltak, amiből 27 győzelem és 5 döntetlen.

A Berni csoda… vagy tragédia?

1954 július 4-én, a berni világbajnoki döntőben 2:0-ra vezettek Nyugat-Németország ellen, mégis 2:3-ra kikaptak. Ezt a mérkőzést a magyarok máig „Berni vereség”-ként emlegetik.

Sokan úgy tartják, hogy a döntő előtt túl magabiztosak voltak, és a németek motiváltabban, taktikusabban játszottak.A vég és az örökség

Az Aranycsapat története 1956-ban, a forradalom után ért véget. Puskás, Czibor, Kocsis és mások nem tértek haza, külföldre távoztak. A csapat felbomlott, de a legenda örökre megmaradt.

Az Aranycsapat nemcsak sikerei miatt vált legendává, hanem mert új fejezetet nyitott a futballban. Ők voltak az elsők, akik bebizonyították, hogy a futball lehet intelligens, kreatív és gyönyörű egyszerre.

Technikájuk, taktikájuk és csapatszellemiségük évtizedekig hatással volt a világfutballra. 

Puskás Ferenc később így fogalmazott:
„Mi nem csak futballt játszottunk. Mi magyarok voltunk a pályán.”
Ma is, amikor a magyar válogatott jó formában van, sokan mondják: „Ilyen lehetett az Aranycsapat szelleme.”

Az Aranycsapat és Szeged kapcsolata
Bár az Aranycsapat játékosainak túlnyomó többsége budapesti klubokból (főleg a Honvéd és a Ferencváros) érkezett, Szegednek is fontos helye van a legendás csapat történetében és emlékezetében.

1. Szegedi mérkőzés
Az Aranycsapat egyszer hivatalosan is játszott Szegeden. 1955-ben a Haladás pályáján (a mai Szent Gellért Fórum helyén) rendeztek egy rendhagyó barátságos mérkőzést, amelyen mintegy 20 ezer néző szorongott. Az Aranycsapat Kocsis Sándor és Szojka góljaival 2–0-ra győzte le az ellenfelét. Ez a mérkőzés ma már kevésbé ismert, de a szegedi futballrajongók körében emlékezetes esemény maradt.

2. A Szegedi Aranycsapat-szoborSzeged 2003-ban szép gesztussal tiszteleg a legendás csapat előtt. A Tisza-parton, a Korányi fasor és a Somogyi utca találkozásánál áll Kalmár Márton szegedi szobrászművész alkotása, az „A dicsőséges Aranycsapat” című emlékmű. A szobor közadakozásból valósult meg, és ma is kedvelt fotóhelyszín a városban.
Érdekesség, hogy Kalmár Márton édesapja, Kalmár György volt az egyetlen szegedi származású magyar gólkirály a történelemben, így a családnak külön szálai kötődnek a magyar futballhoz.

3. A háttérben: Gallowich Tibor
Az Aranycsapat alapjait Gallowich Tibor szövetségi kapitány (1945–1948) rakta le, aki Szegeden született 1900-ban. Bár ő már nem Sebes Gusztáv idején irányította a válogatottat, fontos szerepe volt abban, hogy a későbbi Aranycsapat magja (Bozsik, Grosics és mások) bemutatkozhasson a nemzeti csapat

Az Aranycsapat nem volt „szegedi csapat”, de a város mély tisztelettel őrzi az emléküket. A Tisza-parti szobor és a helyi mérkőzés emléke jól mutatja:
Szeged büszke arra, hogy részese lehetett ennek a páratlan futballtörténeti sikernek.

Az Aranycsapat (Kalmár Márton szobra Szegeden)


Érdekesség:

A népnyelv az Aranycsapat 12. játékosának Szepesi György rádióriportert tartotta, aki a csapat világraszóló sikereit közvetítette

Tetszett a cikk?

 

 

Városi Magazin cikkajánló

„Fáj a térdem, eső lesz!”
Életmód, receptek, Egészség, szépség
Eső közeleg, alacsonyan szálnak a fecskék:, Mondja a népi megfigyelés.
A szegedi tanyavilágból a nótakirályságig
Érdekességek, Különleges emberek
Dankó dalai a magyar lélek legmélyebb húrjait pengették: a boldogságot, a bánatot és a honvágyat.
Játékdzsungel Játszóház Szeged
Programajánló, Családi és gyerekprogramok
Szegeden, amely kifejezetten családok, óvodás és iskolás korú gyermekek számára kínál aktív kikapcsolódást.
Hogy alakul hétvégi időjárásunk?
Helyi hírek, időjárás
Igazi nyári hullámvasút következik, ahol a napsütés és az esernyők vívnak majd ádáz harcot
Medárd öröksége
Történetek, Emberi történetek
A népi időjóslások ugyanis nem a véletlenből születtek. Több száz év tapasztalata sűrűsödött bennük össze.
Az aranycsapat legendája
Érdekességek, Különleges emberek
Az Aranycsapat nemcsak sikerei miatt vált legendává, hanem mert új fejezetet nyitott a futballban.
Gárdonyi Géza, a szegedi párbajhős
Érdekességek, Tudtad-e?
Három évet töltött Szegeden és itt hagyta a legvadabb történeteit.A „csendes remete”, aki majdnem megölte a barátját
Szeged tavaszi nyüzsgő élete
Helyi kalauz, Városi élet
Amikor a tavasz megérkezik Szegedre, a város ritmusa megváltozik. Megtelnek a terek, sétányok, kerékpárutak.
Illatok, amelyekre mindig emlékezünk. I.rész
Életmód, receptek, Receptek
A kemence melege, amikor a kenyér még a család szíve volt

További cikkek »