A szegedi tanyavilágból a nótakirályságig

Kategória:
Érdekességek, Különleges emberek

A szegedi tanyavilágból a nótakirályságig

Dankó Pista, az első cigány, akinek szobrot állított Európa

1912 októberében Szegeden, a Stefánia-sétányon egy különleges szobrot avattak fel. Egy cigányprímás állt ott felemelt fejjel, hegedűvel a kezében – Dankó Pista. Ez volt az első és hosszú ideig az egyetlen cigány szobor Európában.

A szegedi tanyavilágból a nótakirályságig

Dankó István, művésznevén Dankó Pista 1858. június 14-én született Szeged-Fölsőtanyán (a mai Szatymazon), egy muzsikus cigány családban. Már fiatalon hegedűvel a kezében állt, és hamar saját zenekart alapított.

Pályája Szegeden indult, de tehetsége hamar elvitte Budapestre és az ország nagyobb városaiba.Több mint 400–500 dalt szerzett, köztük legendás nótákat és népszínmű-betéteket. Első sikereit Blaha Lujza, a nemzet csalogánya énekelte, aki hatalmas közönségsikert aratott velük. Pósa Lajos költővel szoros barátságot kötött, akinek verseit gyakran megzenésítette. Dankó dalai a magyar lélek legmélyebb húrjait pengették: a boldogságot, a bánatot, a honvágyat és a cigányzenészek vándorlását.

Tragikusan rövid élet

Sajnos a siker nem járt együtt anyagi biztonsággal. A szerzői jogok még nem léteztek igazán, így bár dalait az egész ország énekelte, ő maga gyakran nélkülözött. Tüdőbaj támadta meg, és mindössze 44 évesen, 1903. március 29-én halt meg Budapesten

Halála hatalmas megrendülést keltett.

Temetése országos esemény lett: ötszáz cigányzenész kísérte a koporsóját, Herczeg Ferenc búcsúztatta, Szegeden pedig díszsírhelyen temették el a Belvárosi temetőben.

A szobor, amit a szív adományozott

Halála után Pósa Lajos és más tisztelői gyűjtésbe kezdtek, hogy szobrot állítsanak neki. Nem gyűlt össze elég pénz, ezért Margó Ede szobrászművész nagylelkűen csak a márvány árát fogadta el, a munkát ingyen végezte el. A ruskicai márványból készült, másfélszeres életnagyságú szobrot 1912. október 20-án avatták fel Szegeden, a Stefánia-sétányon (ma Dózsa utca és Stefánia találkozásánál), nem messze a Kass Szállótól.

A legenda és a rongálások

A szoborhoz hamar legendák tapadtak. A legnépszerűbb szerint Dankó Pista megpendíti a hegedű húrját, ha egy szűz lány megy el előtte. Sajnos a szobor lett a város egyik leggyakrabban megrongált emlékműve. Rendszeresen letörték a hegedű nyakát, talán irigységből, vandalizmusból vagy éppen a legenda miatti „tesztelésből”. Végül acélbetétet kellett beleépíteni, hogy többé ne lehessen eltörni.

Öröksége ma

Dankó Pista neve máig fogalom a magyar nóta világában. Dalai közül sok a mai napig él: „Eltörött a hegedűm”, „Most van a nap lemenőbe” és számos más örökbecsű nóta. Szegeden a Belvárosi temetőben nyugszik, szobra pedig ma is ott áll a Stefánián, kicsit megviselten, de büszkén, mint aki túlélte az idő viharait.

Dankó Pista nevét utca is viseli Szegeden. 1979-ben még az 1945 előtti kiírás is olvasható volt

Ő volt az a cigányprímás, aki a magyar nótát a nemzet szívébe írta, és akinek emlékét még a legnagyobb szegénység és tragédia sem tudta eltörölni.

Fotó forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dank%C3%B3_Pista

Dankó Pista fehér márvány szobra Szegeden (Margó Ede alkotása, 1912)

Tetszett a cikk?