A szegedi tanyavilágból a nótakirályságig
Dankó Pista, az első cigány, akinek szobrot állított Európa
1912 októberében Szegeden, a Stefánia-sétányon egy különleges szobrot avattak fel. Egy cigányprímás állt ott felemelt fejjel, hegedűvel a kezében – Dankó Pista. Ez volt az első és hosszú ideig az egyetlen cigány szobor Európában.
A szegedi tanyavilágból a nótakirályságig
Dankó István, művésznevén Dankó Pista 1858. június 14-én született Szeged-Fölsőtanyán (a mai Szatymazon), egy muzsikus cigány családban. Már fiatalon hegedűvel a kezében állt, és hamar saját zenekart alapított.
Pályája Szegeden indult, de tehetsége hamar elvitte Budapestre és az ország nagyobb városaiba.Több mint 400–500 dalt szerzett, köztük legendás nótákat és népszínmű-betéteket. Első sikereit Blaha Lujza, a nemzet csalogánya énekelte, aki hatalmas közönségsikert aratott velük. Pósa Lajos költővel szoros barátságot kötött, akinek verseit gyakran megzenésítette. Dankó dalai a magyar lélek legmélyebb húrjait pengették: a boldogságot, a bánatot, a honvágyat és a cigányzenészek vándorlását.
Tragikusan rövid élet
Sajnos a siker nem járt együtt anyagi biztonsággal. A szerzői jogok még nem léteztek igazán, így bár dalait az egész ország énekelte, ő maga gyakran nélkülözött. Tüdőbaj támadta meg, és mindössze 44 évesen, 1903. március 29-én halt meg Budapesten
Halála hatalmas megrendülést keltett.
Temetése országos esemény lett: ötszáz cigányzenész kísérte a koporsóját, Herczeg Ferenc búcsúztatta, Szegeden pedig díszsírhelyen temették el a Belvárosi temetőben.
A szobor, amit a szív adományozott
Halála után Pósa Lajos és más tisztelői gyűjtésbe kezdtek, hogy szobrot állítsanak neki. Nem gyűlt össze elég pénz, ezért Margó Ede szobrászművész nagylelkűen csak a márvány árát fogadta el, a munkát ingyen végezte el. A ruskicai márványból készült, másfélszeres életnagyságú szobrot 1912. október 20-án avatták fel Szegeden, a Stefánia-sétányon (ma Dózsa utca és Stefánia találkozásánál), nem messze a Kass Szállótól.
A legenda és a rongálások
A szoborhoz hamar legendák tapadtak. A legnépszerűbb szerint Dankó Pista megpendíti a hegedű húrját, ha egy szűz lány megy el előtte. Sajnos a szobor lett a város egyik leggyakrabban megrongált emlékműve. Rendszeresen letörték a hegedű nyakát, talán irigységből, vandalizmusból vagy éppen a legenda miatti „tesztelésből”. Végül acélbetétet kellett beleépíteni, hogy többé ne lehessen eltörni.
Öröksége ma
Dankó Pista neve máig fogalom a magyar nóta világában. Dalai közül sok a mai napig él: „Eltörött a hegedűm”, „Most van a nap lemenőbe” és számos más örökbecsű nóta. Szegeden a Belvárosi temetőben nyugszik, szobra pedig ma is ott áll a Stefánián, kicsit megviselten, de büszkén, mint aki túlélte az idő viharait.
Dankó Pista nevét utca is viseli Szegeden. 1979-ben még az 1945 előtti kiírás is olvasható volt
Ő volt az a cigányprímás, aki a magyar nótát a nemzet szívébe írta, és akinek emlékét még a legnagyobb szegénység és tragédia sem tudta eltörölni.
Fotó forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dank%C3%B3_Pista
Dankó Pista fehér márvány szobra Szegeden (Margó Ede alkotása, 1912)
Tetszett a cikk?
Kiemelt ApróHirdetések
További kiemelt ApróHirdetések »
Városi Magazin cikkajánló
Ne kerüljön a kukába! Készíts dinnyehéjlekvárt!
Életmód, receptek, Receptek
A dinnyehéjból savanyúság, kandírozott édesség vagy lekvár készülhet. Ma újra érdemes elővenni a régi prak ...
Arapaima hal és a különleges pikkelyei
Érdekességek, Állati érdekességek
Az Amazonas óriása, amelynek testét valóságos természetes páncél védi
Online magazint, akár jövedelemszerzési lehetőséggel
Kiemelt, Ajánló
Szlogenunk: Ne csak a központ fejlődjön, hanem a magazinok szerkesztői is részesülhessenek a hálózat növekedéséből.
Az Ördögszántotta-hegy és Harkány csodás születése
Történetek, Emberi történetek
Bár a legenda nem Szegedhez kötődik, de azt gondolom mégis helye van itt a történetek és a legendák között
Üdvözlünk a SzegedVilága online magazinban!
Helyi kalauz, A város bemutatása
Fedezd fel Szeged világát egy helyen! Helyi történetek, érdekességek, programok, receptek, közösségi élmények ...
Mit tehetünk?
Életmód, receptek, Egészség, szépség
A kérdés azonban jogos: ha az időjárást nem tudjuk megváltoztatni, mit tehetünk, hogy jobban viseljük a változásokat?
Aratáskor, a kasza pengéjének élezése
Történetek, Régi emlékek
Az élezés az aratás elengedhetetlen része volt, és két egymást kiegészítő műveletből állt: kalapálás és a fenés
Gárdonyi Géza, a szegedi párbajhős
Érdekességek, Tudtad-e?
Három évet töltött Szegeden és itt hagyta a legvadabb történeteit.A „csendes remete”, aki majdnem megölte a barátját
Az állat, amely képes „újjáépíteni” önmagát
Érdekességek, Állati érdekességek
Különös külsejű kétéltű, amelynek regenerációs képessége a tudósokat is lenyűgözi