Szeged rejtett kincsei, régi házak és mesélő utcák

Szeged rejtett kincsei, régi házak és mesélő utcák


Szeged rejtett kincsei, régi házak és mesélő utcák

I. rész – Szeged rejtett kincsei

Vannak épületek, amelyek előtt naponta elhaladunk, mégsem vesszük észre, mennyi történetet őriznek. Szeged múltja nemcsak a híres tereken és műemlékeken él tovább, hanem a csendesebb utcák régi házaiban, különleges homlokzataiban és apró építészeti részleteiben is.

Fedezzük fel Szegedet egy kicsit másképpen!

Ha Szegedre gondolunk, sokaknak a Tisza-part, a belváros impozáns épületei vagy a város jól ismert látványosságai jutnak eszébe. Pedig a napfény városa akkor is tartogat meglepetéseket, ha letérünk a megszokott útvonalakról, és figyelmesebben nézünk körül.

Egy régi kapu, egy díszes ablakkeret, egy különleges oromzat vagy egy ház homlokzatán megmaradt apró díszítés is mesélhet arról, hogyan éltek itt az emberek évtizedekkel vagy akár évszázadokkal ezelőtt. Ezek a részletek nem mindig szerepelnek az útikönyvek címlapján, mégis hozzátartoznak Szeged egyedi arculatához.

Alsóváros, ahol a házaknak saját történetük van

Szeged egyik különösen értékes városrésze Alsóváros, ahol a hagyományos paraszti építészet emlékei között a napsugaras oromzatú házakra is felfigyelhetünk.

Ezeknek a házaknak az utcára néző, háromszög alakú oromzatát jellegzetes, sugarakat idéző falécek díszítik. A középpontban található padlásnyílás a szegedi hagyományban az „istenszöm” nevet kapta. A motívum a vallásos népi gondolkodásban oltalmazó jelentést is hordozott, és a Szentháromság jelképrendszerével is összekapcsolódott.

A napsugaras házak nem egyszerűen szép régi épületek: egy helyi építészeti hagyomány emlékei. Megőrzésük azért is fontos, mert segítségükkel jobban megérthetjük a régi szegedi családok életmódját, hitvilágát és ízlését.

Aki közelebbről is szeretné megismerni ezt az örökséget, felkeresheti a Nyíl utcában található Alsóvárosi Napsugaras Tájházat, amely egy felújított napsugaras házban mutatja be a hagyományos dél-alföldi népélet számos emlékét.

Mit mesél egy régi homlokzat?

Egy régi ház szépsége sokszor nem a méretében vagy a pompájában rejlik. Érdemes megfigyelni az ablakok formáját, a vakolat díszítését, a kovácsoltvas kapukat, a tető vonalát vagy az oromzat kialakítását.

Az épületek részletei elárulhatnak valamit a korabeli mesterek munkájáról, a tulajdonosok lehetőségeiről és arról is, milyen építészeti divatok hatottak a városra. Egy-egy régi ház akár több korszak nyomait is magán viselheti: az eredeti részletek mellett későbbi átalakítások emlékei is felfedezhetők rajta.

Szeged épített örökségének történetében különösen fontos fordulópont volt az 1879-es nagy árvíz. A pusztítás után a város jelentős része újjáépült, és ez hosszú időre meghatározta a település szerkezetét, arculatát. A régebbi városrészekben ugyanakkor olyan helyi építészeti hagyományok is fennmaradtak, amelyek más hangulatot adnak az utcáknak, mint a reprezentatív belvárosi épületek.

Egy séta, amely új szemmel láttatja a várost

Nem szükséges különleges útiterv ahhoz, hogy felfedezzük Szeged rejtett értékeit. Néha elég egy lassabb séta, amelynek során nemcsak azt nézzük, hová szeretnénk eljutni, hanem azt is, mi vesz körül bennünket.

Érdemes időt szánni egy-egy régi ház homlokzatára, megfigyelni a kapuk kialakítását, vagy észrevenni azokat az apró részleteket, amelyek mellett máskor gondolkodás nélkül elhaladnánk. Ha pedig egy épület története felkelti az érdeklődésünket, utánanézhetünk a helytörténeti forrásokban is.

Fontos azonban, hogy a régi házak szépségét kívülről, a közterületről csodáljuk meg, és tartsuk tiszteletben a lakók magánéletét. Egy zárt kapu mögötti udvar vagy egy lakóház belső tere nem nyilvános látványosság.

A város igazi értékei a részletekben is ott vannak

Szeged múltját nem kizárólag a híres műemlékek őrzik. Ugyanilyen fontosak azok a kisebb építészeti emlékek, amelyek a mindennapi városkép részei, és amelyek történetei könnyen feledésbe merülhetnek.

A régi házak megőrzése nem pusztán esztétikai kérdés: általuk egy város emlékezete is tovább él. Ha figyelmesebben járunk az utcákon, olyan értékeket is felfedezhetünk, amelyek eddig észrevétlenek maradtak előttünk.

Szegedet néha elég más szemmel nézni ahhoz, hogy újra felfedezzük. A következő sétánkon talán éppen egy régi kapu, egy napsugaras oromzat vagy egy különleges homlokzati dísz állít meg bennünket.

Sorozatunk következő részében a régi polgárházak és a kapuk mögött megbúvó udvarok világába pillantunk be.

Tetszett a cikk?

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

Városi Magazin cikkajánló

Szent István tér és az Öreg Hölgy
Helyi kalauz, A város bemutatása
Bemutatkoznak Szeged szép terei: A Szent István tér Szeged belvárosának egyik szép és nyugodt tere
Szeged tavaszi nyüzsgő élete
Helyi kalauz, Városi élet
Amikor a tavasz megérkezik Szegedre, a város ritmusa megváltozik. Megtelnek a terek, sétányok, kerékpárutak.
Családi kézmosás és műtéti bemosakodás
Érdekességek, Tudtad-e?
Most pedig nézzünk be egy kórházi műtőbe! Milyen ott a kézmosás, kézfertőtlenítés?
Nyár közepén, mikor beérett a búza...
Történetek, Régi emlékek
A búza érése általában június végén vagy július elején érte el azt a stádiumot, amikor aratni lehetett.
Egyetlen nap a fényben. Aranyló naplemente a folyón
Történetek, Állati történetek
Vannak olyan élőlények, amelyeknek csupán egyetlen nap adatik meg a napfényben, mégis örök emléket hagynak maguk után
Játékdzsungel Játszóház Szeged
Programajánló, Családi és gyerekprogramok
Szegeden, amely kifejezetten családok, óvodás és iskolás korú gyermekek számára kínál aktív kikapcsolódást.
A szegedi Szent István téri víztorony (Éjszakai világításban)
Érdekességek, Városi érdekességek
A torony függőleges formája erős kontrasztot alkot a környező városi térrel. Szeged egyik különleges városi jelképe
Alsóvárosi napsugaras ház Szegeden
Helyi kalauz, Helyi látnivalók
A napsugaras házdíszítés, Szegeden és az egész szegedi nagytájon a parasztházak elterjedt, jellegzetes díszítése volt.
Rózsa Sándor, a törvényen kívüli élet kezdete II. rész
Történetek, Emberi történetek
Az 1830-as évek végére Rózsa Sándor már az egyik legismertebb alföldi betyárnak számított

További cikkek »