A szegedi piros papucs


A szegedi papucs története

Rátkai Sándor-féle hagyomány és a hungarikum születése

A szegedi papucs a magyar népművészet egyik legkülönlegesebb és legismertebb lábbelije, amely nemcsak díszes viseleti tárgy, hanem Szeged város kulturális identitásának is fontos része. A kézzel készített, hímzett papucs évszázados hagyományokra épül, és ma már a magyar kulturális örökség kiemelt elemei közé tartozik.

Ősi eredetek és szegedi hagyomány

A szegedi papucs története a török kori hatásokig nyúlik vissza. A „papucs” szó is török eredetű, és a lábbeli a hódoltság idején terjedt el Magyarországon. Szegeden azonban különleges formát és díszítést kapott, és a 19–20. századra a város egyik legjellegzetesebb viseletévé vált.

A papucs készítése hosszú ideig sok mester kezében volt: a 20. század elején még több tucat papucskészítő dolgozott Szegeden, főként Móraváros környékén. A mesterség azonban a 20. század végére erősen visszaszorult.

A különleges készítési technika

A szegedi papucs egyik legérdekesebb sajátossága, hogy egy kaptafán készül, vagyis a jobb és bal láb végleges formája csak viselés közben alakul ki. Ezért is mondják: „a szegedi papucsnak nincs párja”.

A papucs jellegzetes elemei:

- bársonyból készült felsőrész,

- kézi varrás,

- bőrből készült talprész (bőrtalp),

- kaptafára formált, jellegzetes hajlított kialakítás,

- díszes szalagok és bojtos elemek.

A hagyomány szerint a menyasszonyok esküvőre gyakran két pár papucsot is kaptak


Rátkai Sándor, a hagyomány megőrzője

A modern szegedi papucs történetének központi alakja Rátkai Sándor (1914–2011), népi iparművész és a mesterség egyik utolsó nagy képviselője.

Ő volt az a mester, aki:

- továbbadta tudását fiatal tanítványoknak,

- és segített abban, hogy a mesterség ne vesszen el.

 

Hungarikum és kulturális érték

A szegedi papucs ma már hivatalosan is elismert nemzeti érték, és bekerült a Magyar Értéktárba, a hungarikumok rendszerének előszobájába.

Ez az elismerés azt jelenti, hogy kiemelten fontos magyar kulturális örökség.

A mai szerepe

Napjainkban a szegedi papucs már ritkábban mindennapi viselet, inkább:

- kulturális rendezvényeken,

- kiállításokon,

- és emléktárgyként jelenik meg.

Mégis erős szimbólum maradt: Szeged múltját, kézműves hagyományait és női viseleti kultúráját testesíti meg.

Tetszett a cikk?

 

 

Városi Magazin cikkajánló

Egyetlen nap a fényben. Aranyló naplemente a folyón
Történetek, Állati történetek
Vannak olyan élőlények, amelyeknek csupán egyetlen nap adatik meg a napfényben, mégis örök emléket hagynak maguk után
Online magazint, akár jövedelemszerzési lehetőséggel
Kiemelt, Ajánló
Szlogenunk: Ne csak a központ fejlődjön, hanem a magazinok szerkesztői is részesülhessenek a hálózat növekedéséből.
Erzsébet Liget a Tisza partján
Helyi kalauz, A város bemutatása
Bemutatkoznak Szeged szép terei: Erzsébet Liget, Szeged zöld szíve a Tisza partján
Hogyan készítsünk bodzaszörpöt?
Életmód, receptek, Receptek
Május van, virágzik a bodza a kertünkben Kár lenne nem felhasználni az üde fehér virágokat! Készítsünk szörpöt!
A szegedi Mars téri piac
Helyi kalauz, A város bemutatása
Reggelente itt találkozik a város szinte minden rétege: nyugdíjasok, családok, éttermek beszerzői, fiatalok és ...
Június 8 Medárd napja az egyik legismertebb időjósló napunk
Érdekességek, Tudtad-e?
Szent Medárd a 6. században élt francia püspök volt. Egyszer nagy eső érte útközben, de egy sas a kitárt szár ...
Az elveszett tyúk története
Történetek, Állati történetek
Állat nem vihette el, mert nincs a közelben vadállat vagy olyan kutya amelyik ellopná a háziállatokat. Akkor hol van?
Szegedi kánikula-jelentés 2026. június 28, vasárnap
Helyi hírek, időjárás
Tombol a hőség Szegeden is, méghozzá teljes erőbedobással! Ma tovább fokozódik a forróság.
Az Ördögszántotta-hegy és Harkány csodás születése
Történetek, Emberi történetek
Bár a legenda nem Szegedhez kötődik, de azt gondolom mégis helye van itt a történetek és a legendák között

További cikkek »