A szegedi piros papucs


A szegedi papucs története

Rátkai Sándor-féle hagyomány és a hungarikum születése

A szegedi papucs a magyar népművészet egyik legkülönlegesebb és legismertebb lábbelije, amely nemcsak díszes viseleti tárgy, hanem Szeged város kulturális identitásának is fontos része. A kézzel készített, hímzett papucs évszázados hagyományokra épül, és ma már a magyar kulturális örökség kiemelt elemei közé tartozik.

Ősi eredetek és szegedi hagyomány

A szegedi papucs története a török kori hatásokig nyúlik vissza. A „papucs” szó is török eredetű, és a lábbeli a hódoltság idején terjedt el Magyarországon. Szegeden azonban különleges formát és díszítést kapott, és a 19–20. századra a város egyik legjellegzetesebb viseletévé vált.

A papucs készítése hosszú ideig sok mester kezében volt: a 20. század elején még több tucat papucskészítő dolgozott Szegeden, főként Móraváros környékén. A mesterség azonban a 20. század végére erősen visszaszorult.

A különleges készítési technika

A szegedi papucs egyik legérdekesebb sajátossága, hogy egy kaptafán készül, vagyis a jobb és bal láb végleges formája csak viselés közben alakul ki. Ezért is mondják: „a szegedi papucsnak nincs párja”.

A papucs jellegzetes elemei:

- bársonyból készült felsőrész,

- kézi varrás,

- bőrből készült talprész (bőrtalp),

- kaptafára formált, jellegzetes hajlított kialakítás,

- díszes szalagok és bojtos elemek.

A hagyomány szerint a menyasszonyok esküvőre gyakran két pár papucsot is kaptak


Rátkai Sándor, a hagyomány megőrzője

A modern szegedi papucs történetének központi alakja Rátkai Sándor (1914–2011), népi iparművész és a mesterség egyik utolsó nagy képviselője.

Ő volt az a mester, aki:

- továbbadta tudását fiatal tanítványoknak,

- és segített abban, hogy a mesterség ne vesszen el.

 

Hungarikum és kulturális érték

A szegedi papucs ma már hivatalosan is elismert nemzeti érték, és bekerült a Magyar Értéktárba, a hungarikumok rendszerének előszobájába.

Ez az elismerés azt jelenti, hogy kiemelten fontos magyar kulturális örökség.

A mai szerepe

Napjainkban a szegedi papucs már ritkábban mindennapi viselet, inkább:

- kulturális rendezvényeken,

- kiállításokon,

- és emléktárgyként jelenik meg.

Mégis erős szimbólum maradt: Szeged múltját, kézműves hagyományait és női viseleti kultúráját testesíti meg.

Tetszett a cikk?

 

 

Városi Magazin cikkajánló

Egyetlen nap a fényben. Aranyló naplemente a folyón
Történetek, Állati történetek
Vannak olyan élőlények, amelyeknek csupán egyetlen nap adatik meg a napfényben, mégis örök emléket hagynak maguk után
Illatok, amelyekre mindig emlékezünk. II.rész
Életmód, receptek, Receptek
A kenyér nemcsak étel volt, hanem az élet jelképe. Minden morzsáját megbecsülték
Betegség vagy csak képzelődés?
Életmód, receptek, Egészség, szépség
Ki tudja
A honfoglalás lenyűgöző monumentuma Ópusztaszeren
Programajánló, Közösségi programok
Ez a monumentális alkotás egy teljes korszakot idéz meg, és a magyar történelem egyik leglátványosabb vizuális emléke.
Picasso-kiállítás nyílik Szegeden
Programajánló, Kiállítások, tárlatok
Közel 30 eredeti Picasso-mű érkezik Szegedre, többek között magángyűjteményekből és külföldi gyűjteményekből.
Vigyázat! Erős UV-sugárzás!
Helyi hírek, időjárás
Hétfőn (május 25.) az Alföldön, így Szegeden is nagyon erős, egyes órákban akár extrém UV-B sugárzás várható.
A csodálatos Feszty-körkép
Helyi kalauz, Helyi látnivalók
Az eredeti, monumentális olajfestmény az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban tekinthető meg.
Arapaima hal és a különleges pikkelyei
Érdekességek, Állati érdekességek
Az Amazonas óriása, amelynek testét valóságos természetes páncél védi
„Fáj a térdem, eső lesz!”
Életmód, receptek, Egészség, szépség
Eső közeleg, alacsonyan szálnak a fecskék:, Mondja a népi megfigyelés.

További cikkek »