A szegedi piros papucs


A szegedi papucs története

Rátkai Sándor-féle hagyomány és a hungarikum születése

A szegedi papucs a magyar népművészet egyik legkülönlegesebb és legismertebb lábbelije, amely nemcsak díszes viseleti tárgy, hanem Szeged város kulturális identitásának is fontos része. A kézzel készített, hímzett papucs évszázados hagyományokra épül, és ma már a magyar kulturális örökség kiemelt elemei közé tartozik.

Ősi eredetek és szegedi hagyomány

A szegedi papucs története a török kori hatásokig nyúlik vissza. A „papucs” szó is török eredetű, és a lábbeli a hódoltság idején terjedt el Magyarországon. Szegeden azonban különleges formát és díszítést kapott, és a 19–20. századra a város egyik legjellegzetesebb viseletévé vált.

A papucs készítése hosszú ideig sok mester kezében volt: a 20. század elején még több tucat papucskészítő dolgozott Szegeden, főként Móraváros környékén. A mesterség azonban a 20. század végére erősen visszaszorult.

A különleges készítési technika

A szegedi papucs egyik legérdekesebb sajátossága, hogy egy kaptafán készül, vagyis a jobb és bal láb végleges formája csak viselés közben alakul ki. Ezért is mondják: „a szegedi papucsnak nincs párja”.

A papucs jellegzetes elemei:

- bársonyból készült felsőrész,

- kézi varrás,

- bőrből készült talprész (bőrtalp),

- kaptafára formált, jellegzetes hajlított kialakítás,

- díszes szalagok és bojtos elemek.

A hagyomány szerint a menyasszonyok esküvőre gyakran két pár papucsot is kaptak


Rátkai Sándor, a hagyomány megőrzője

A modern szegedi papucs történetének központi alakja Rátkai Sándor (1914–2011), népi iparművész és a mesterség egyik utolsó nagy képviselője.

Ő volt az a mester, aki:

- továbbadta tudását fiatal tanítványoknak,

- és segített abban, hogy a mesterség ne vesszen el.

 

Hungarikum és kulturális érték

A szegedi papucs ma már hivatalosan is elismert nemzeti érték, és bekerült a Magyar Értéktárba, a hungarikumok rendszerének előszobájába.

Ez az elismerés azt jelenti, hogy kiemelten fontos magyar kulturális örökség.

A mai szerepe

Napjainkban a szegedi papucs már ritkábban mindennapi viselet, inkább:

- kulturális rendezvényeken,

- kiállításokon,

- és emléktárgyként jelenik meg.

Mégis erős szimbólum maradt: Szeged múltját, kézműves hagyományait és női viseleti kultúráját testesíti meg.

Tetszett a cikk?

 

 

Városi Magazin cikkajánló

A csodálatos Feszty-körkép
Helyi kalauz, Helyi látnivalók
Az eredeti, monumentális olajfestmény az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban tekinthető meg.
Időjárás változás? Hogyan hat ránk?
Életmód, receptek, Egészség, szépség
Sokan előre megérzik a frontot: fejfájás, ízületi fájdalom, szédülés jelentkezik, stb
Buszpályaudvar Szeged szívében
Helyi kalauz, A város bemutatása
Kevés olyan hely van Szegeden, amely egyszerre ennyire hétköznapi és mégis ennyire meghatározó része a város életének.
Írj történeteket, ossz meg élményeket
Kiemelt, Ajánló
Építs valamit, ami a tiéd! Most erre lehetőséged van egy saját online magazinon keresztül.
Családi kézmosás és műtéti bemosakodás
Érdekességek, Tudtad-e?
Most pedig nézzünk be egy kórházi műtőbe! Milyen ott a kézmosás, kézfertőtlenítés?
Hogy alakul hétvégi időjárásunk?
Helyi hírek, időjárás
Igazi nyári hullámvasút következik, ahol a napsütés és az esernyők vívnak majd ádáz harcot
Borsópörkölt tésztával és főtt tojással
Életmód, receptek, Receptek
Kevés alapanyag kell hozzá, elkészítése könnyű, rövid időt vesz igénybe, az eredmény pedig egy könnyű és f ...
Szegedi boszorkányper
Történetek, Helyi történetek
A per során mintegy 350 embert hallgattak ki tanúként, gyanúsítottként vagy terheltként, és szinte mindenkit megkínoztak.
Szeged tavaszi nyüzsgő élete
Helyi kalauz, Városi élet
Amikor a tavasz megérkezik Szegedre, a város ritmusa megváltozik. Megtelnek a terek, sétányok, kerékpárutak.

További cikkek »