A szegedi piros papucs


A szegedi papucs története

Rátkai Sándor-féle hagyomány és a hungarikum születése

A szegedi papucs a magyar népművészet egyik legkülönlegesebb és legismertebb lábbelije, amely nemcsak díszes viseleti tárgy, hanem Szeged város kulturális identitásának is fontos része. A kézzel készített, hímzett papucs évszázados hagyományokra épül, és ma már a magyar kulturális örökség kiemelt elemei közé tartozik.

Ősi eredetek és szegedi hagyomány

A szegedi papucs története a török kori hatásokig nyúlik vissza. A „papucs” szó is török eredetű, és a lábbeli a hódoltság idején terjedt el Magyarországon. Szegeden azonban különleges formát és díszítést kapott, és a 19–20. századra a város egyik legjellegzetesebb viseletévé vált.

A papucs készítése hosszú ideig sok mester kezében volt: a 20. század elején még több tucat papucskészítő dolgozott Szegeden, főként Móraváros környékén. A mesterség azonban a 20. század végére erősen visszaszorult.

A különleges készítési technika

A szegedi papucs egyik legérdekesebb sajátossága, hogy egy kaptafán készül, vagyis a jobb és bal láb végleges formája csak viselés közben alakul ki. Ezért is mondják: „a szegedi papucsnak nincs párja”.

A papucs jellegzetes elemei:

- bársonyból készült felsőrész,

- kézi varrás,

- bőrből készült talprész (bőrtalp),

- kaptafára formált, jellegzetes hajlított kialakítás,

- díszes szalagok és bojtos elemek.

A hagyomány szerint a menyasszonyok esküvőre gyakran két pár papucsot is kaptak


Rátkai Sándor, a hagyomány megőrzője

A modern szegedi papucs történetének központi alakja Rátkai Sándor (1914–2011), népi iparművész és a mesterség egyik utolsó nagy képviselője.

Ő volt az a mester, aki:

- továbbadta tudását fiatal tanítványoknak,

- és segített abban, hogy a mesterség ne vesszen el.

 

Hungarikum és kulturális érték

A szegedi papucs ma már hivatalosan is elismert nemzeti érték, és bekerült a Magyar Értéktárba, a hungarikumok rendszerének előszobájába.

Ez az elismerés azt jelenti, hogy kiemelten fontos magyar kulturális örökség.

A mai szerepe

Napjainkban a szegedi papucs már ritkábban mindennapi viselet, inkább:

- kulturális rendezvényeken,

- kiállításokon,

- és emléktárgyként jelenik meg.

Mégis erős szimbólum maradt: Szeged múltját, kézműves hagyományait és női viseleti kultúráját testesíti meg.

Tetszett a cikk?

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

Városi Magazin cikkajánló

Aratáskor, a kasza pengéjének élezése
Történetek, Régi emlékek
Az élezés az aratás elengedhetetlen része volt, és két egymást kiegészítő műveletből állt: kalapálás és a fenés
Rózsa Sándor a betyár, aki a szabadságharc oldalára állt III.rész
Történetek, Emberi történetek
Amnesztiát kért, és azt ígérte, hogy 150 lovasával együtt fegyvert fog a haza védelmében.
A Széchenyi tér, Szeged elegáns nappalija
Helyi kalauz, A város bemutatása
Bemutatkoznak Szeged szép terei:A Széchenyi tér Szeged belvárosának legszebb és legélénkebb tere
Ilyen idő vár augusztus elején Szegedre és környékére
Helyi hírek, időjárás
Ragyogó napsütés, kék ég, meleg nappalok és kellemes nyári esték várják Szeged és környéke lakóit.
„Fáj a térdem, eső lesz!”
Életmód, receptek, Egészség, szépség
Eső közeleg, alacsonyan szálnak a fecskék:, Mondja a népi megfigyelés.
Ingatlan tulajdoni lap kérése online, vagy személyesen
Életmód, receptek, Tippek & praktikák
A tulajdoni lap az ingatlan-nyilvántartás hivatalos, közhiteles dokumentuma Az állam szavatol az adatok helyességéért.
A jegyző felhívást tett közzé parlagfű mentesítésre
Helyi hírek, közélet
Szeged megyei jogú város jegyzője 2026.05.12.felhívást tett közzé parlagfű mentesítésre.
Gondoltál már arra, hogy...?
Kiemelt, Ajánló
Egy népszerű városi magazin egyszerre lehet közösségi érték és hosszú távú online bevételi lehetőség.
Deja Vu Fesztivál 2026
Programajánló, Fesztiválok
Ez egy időutazás, ahol a legnagyobb slágerek elevenednek meg élőben.

További cikkek »