Szeged, Széchenyi tér, az északi oldal

Egy séta Szeged egyik legszebb és legtörténelmibb terén

Ha Szeged szívében járunk, előbb-utóbb szinte biztosan a Széchenyi térre érkezünk. Hatalmas, zöldellő fái, impozáns épületei és tágas sétányai miatt ma már nehéz elképzelni, hogy ez a hely valaha egészen más arcot mutatott.

A tér északi oldalán sétálva különösen sok minden mesél Szegedről. Elég egy kicsit lassítani, felnézni az épületekre, körülnézni a fák között, és máris felfedezhetünk olyan részleteket, amelyek mellett talán sokszor elsétáltunk.

Ahol egykor a város egyik legfontosabb piaca működött

A Széchenyi tér története messze a mai parkosított tér kialakulása előtti időkre nyúlik vissza. A tér helyén egykor a szegedi vár falai húzódtak, az előttük elterülő nagy terület pedig gyakorlótérként és főpiacként szolgált.

A város fejlődésével egyre fontosabbá vált ez a hatalmas közterület. A 19. század első felére azonban meglehetősen elhanyagolt állapotba került.

Ehhez kapcsolódik a tér egyik legismertebb története is.

„Inkább krumplit kellene itt termeszteni…”

A legenda szerint Széchenyi István 1833-as szegedi látogatásakor nem volt túlságosan elragadtatva a hatalmas, rendezetlen piactér látványától. A történet szerint azt mondta Petrovits János polgármesternek: ha a város nem tudja rendbe tenni a területet, akkor talán inkább krumplit kellene rajta termeszteni.

Akár pontosan így hangzott el, akár az utókor színezte ki a történetet, az anekdota nagyon jól megmaradt a szegediek emlékezetében.

És van benne egy szép fordulat: néhány évtizeddel később már nem egy elhanyagolt piactér, hanem egy elegáns városi tér állt itt.

Széchenyi István nevét 1860 óta viseli

A tér 1860-ban, Széchenyi István halála után kapta a ma is ismert nevét. Azóta Széchenyi térként szerepel Szeged történetében, és a város egyik legfontosabb köztere lett.

Az 1879-es nagyárvíz azonban újabb hatalmas változást hozott. Szeged újjáépítése során a városképet teljesen újragondolták, a korábbi várfalak eltűntek, és a tér körül sorra emelkedtek az új, reprezentatív épületek.

Ekkor kezdett kialakulni az a városkép, amelyet ma Szeged jellegzetességeként ismerünk.

Az északi oldal egyik különlegessége: a Városháza

A tér északi oldalának meghatározó épülete természetesen a Városháza. Karcsú tornya már messziről felismerhető, és szinte hozzátartozik a Széchenyi tér látványához.

A mai épület 1883-ban készült el Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján, az árvízben megsérült korábbi városháza átépítésével.

A Városháza története szorosan összefonódik Szeged újjászületésével. Ezért amikor az északi oldalon elhaladunk előtte, valójában nemcsak egy szép épületet látunk: a nagyárvíz utáni Szeged egyik legfontosabb jelképét is.

És ha már itt járunk, érdemes megkeresni a különleges Sóhajok hídját is, amely a Városházát a szomszédos épülettel köti össze.

Szobrok a fák között

A Széchenyi tér nemcsak épületeivel, hanem szobraival is mesél a városról.

A téren több jelentős köztéri alkotás található, köztük Széchenyi István, Tisza Lajos, Deák Ferenc és IV. Béla király szobra, valamint a Tisza folyóhoz kapcsolódó különleges alkotások. A tér műalkotásai ma is fontos részei Szeged városképének.

Különösen érdekes a tér névadójának története. Széchenyi István szobrát Stróbl Alajos készítette, de az első világháború kitörése miatt a szobor ünnepélyes felavatása elmaradt. A szobor mégis a tér egyik emblematikus alkotásává vált.

A platánok árnyékában

Talán mégis a növényzet az, ami igazán otthonossá teszi a hatalmas teret.

A Széchenyi tér ma több mint ötvenezer négyzetméteres, és évszázados platánfák, virágzó magnóliák, császárfák és más különleges növények teszik hangulatossá.

Tavasszal egészen más arcát mutatja, mint nyáron. A friss zöld lombok között előbukkannak az épületek, a virágzó fák színei pedig szinte új keretet adnak a térnek.

Nyáron aztán a hatalmas platánok árnyékában egészen más tempóban lehet sétálni. Ilyenkor a Széchenyi tér nemcsak történelmi helyszín, hanem a szegedi mindennapok egyik kellemes találkozóhelye.

Érdemes nem sietni

A Széchenyi tér északi oldalát nem feltétlenül egyetlen nagy látványosság miatt érdemes végigsétálni.

Éppen az apró részletek teszik érdekessé.

Egy régi épület homlokzata, egy szobor, a Városháza tornya, a lombok között megbújó padok, a tér nyüzsgése vagy éppen egy csendesebb délelőtt – mind ugyanannak a helynek más-más arcát mutatják.

Talán ez Szeged egyik legszebb tulajdonsága: a történelem nem különálló múzeumi tárgyként van jelen, hanem ott van körülöttünk a mindennapokban.

A Széchenyi tér északi oldalán sétálva pedig ezt különösen jól érezhetjük.

Helyi Kalauz

Szeged, Széchenyi tér – északi oldal

A tér szabadon látogatható, és a belvárosi séta egyik természetes állomása. A Városháza belső terei külön szervezett látogatások keretében ismerhetők meg.

Tippünk: ne csak áthaladjunk a téren. Álljunk meg néhány percre, nézzünk körül, és fedezzük fel azokat a részleteket is, amelyek mellett máskor talán észrevétlenül elsétálunk.

A Széchenyi tér története ugyanis nem egyetlen történet. Sok-sok szegedi történet találkozik itt.