Az aranycsapat legendája

Kategória:
Érdekességek, Különleges emberek

Az Aranycsapat: Amikor Magyarország futballt tanított a világnak

1950 és 1956 között létezett egy csapat, amely nemcsak Magyarország, hanem az egész világ futballtörténetét megváltoztatta. Ők voltak a dicsőséges Aranycsapat, a futballtörténelem egyik legzseniálisabb, leginnovatívabb és legmeghatározóbb együttese.

A legenda születése

Az Aranycsapatot Sebes Gusztáv szövetségi kapitány építette ki. Forradalmi elképzelése volt: nem a hagyományos brit „WM” rendszerben játszottak, hanem egy rugalmas, modern 4-2-4-es felállást alkalmaztak, amelyben a játékosok folyamatosan cserélgették a pozícióikat. Ez akkoriban forradalmian új volt.

A csapat gerincét a Honvéd és a Ferencváros játékosai alkották, de a válogatottban tökéletes egységgé kovácsolódtak össze.A legendás játékosok

Puskás Ferenc („Öcsi”) – a világ egyik legnagyobb futballistája, a csapat kapitánya és szimbóluma. Bal lába legendás volt.
Bozsik József – a zseniális középpályás, a „szellemi vezér”, aki Puskással együtt alkotta a futballtörténelem egyik legjobban összeszokott párosát.
Hidegkúti Nándor – a „vándorló centercsatár”, aki megtörte a hagyományos szerepköröket.
Kocsis Sándor – a „Száguldó Őrnagy”, fejjel szinte verhetetlen.
Czibor Zoltán, Budai II. László, Lóránt Gyula, Grosics Gyula (a „Páncélos kapus”) és még sokan mások.

A legnagyobb sikerek

1952 – Helsinkii olimpia: aranyérem
1953. november 25. – „Az évszázad mérkőzése”: 6:3 Anglia ellen a Wembley-ben. Ez volt az első alkalom, hogy egy nem brit szigetországi csapat legyőzte Angliát hazai pályán.
1954 – Svájci világbajnokság: veretlenül jutottak el a döntőig (a csoportkörben 9:0-s győzelem Dél-Korea, 8:3 Nyugat-Németország ellen).
1950 és 1956 között 32 mérkőzésen veretlenek voltak, amiből 27 győzelem és 5 döntetlen.

A Berni csoda… vagy tragédia?

1954 július 4-én, a berni világbajnoki döntőben 2:0-ra vezettek Nyugat-Németország ellen, mégis 2:3-ra kikaptak. Ezt a mérkőzést a magyarok máig „Berni vereség”-ként emlegetik.

Sokan úgy tartják, hogy a döntő előtt túl magabiztosak voltak, és a németek motiváltabban, taktikusabban játszottak.A vég és az örökség

Az Aranycsapat története 1956-ban, a forradalom után ért véget. Puskás, Czibor, Kocsis és mások nem tértek haza, külföldre távoztak. A csapat felbomlott, de a legenda örökre megmaradt.

Az Aranycsapat nemcsak sikerei miatt vált legendává, hanem mert új fejezetet nyitott a futballban. Ők voltak az elsők, akik bebizonyították, hogy a futball lehet intelligens, kreatív és gyönyörű egyszerre.

Technikájuk, taktikájuk és csapatszellemiségük évtizedekig hatással volt a világfutballra.

Puskás Ferenc később így fogalmazott:
„Mi nem csak futballt játszottunk. Mi magyarok voltunk a pályán.”Ma is, amikor a magyar válogatott jó formában van, sokan mondják: „Ilyen lehetett az Aranycsapat szelleme.”

Az Aranycsapat és Szeged kapcsolata

Bár az Aranycsapat játékosainak túlnyomó többsége budapesti klubokból (főleg a Honvéd és a Ferencváros) érkezett, Szegednek is fontos helye van a legendás csapat történetében és emlékezetében.

1. Szegedi mérkőzés

Az Aranycsapat egyszer hivatalosan is játszott Szegeden. 1955-ben a Haladás pályáján (a mai Szent Gellért Fórum helyén) rendeztek egy rendhagyó barátságos mérkőzést, amelyen mintegy 20 ezer néző szorongott. Az Aranycsapat Kocsis Sándor és Szojka góljaival 2–0-ra győzte le az ellenfelét. Ez a mérkőzés ma már kevésbé ismert, de a szegedi futballrajongók körében emlékezetes esemény maradt.

2. A Szegedi Aranycsapat-szoborSzeged 2003-ban szép gesztussal tiszteleg a legendás csapat előtt. A Tisza-parton, a Korányi fasor és a Somogyi utca találkozásánál áll Kalmár Márton szegedi szobrászművész alkotása, az „A dicsőséges Aranycsapat” című emlékmű. A szobor közadakozásból valósult meg, és ma is kedvelt fotóhelyszín a városban.

Érdekesség, hogy Kalmár Márton édesapja, Kalmár György volt az egyetlen szegedi származású magyar gólkirály a történelemben, így a családnak külön szálai kötődnek a magyar futballhoz.

3. A háttérben: Gallowich Tibor

Az Aranycsapat alapjait Gallowich Tibor szövetségi kapitány (1945–1948) rakta le, aki Szegeden született 1900-ban. Bár ő már nem Sebes Gusztáv idején irányította a válogatottat, fontos szerepe volt abban, hogy a későbbi Aranycsapat magja (Bozsik, Grosics és mások) bemutatkozhasson a nemzeti csapat

Az Aranycsapat nem volt „szegedi csapat”, de a város mély tisztelettel őrzi az emléküket. A Tisza-parti szobor és a helyi mérkőzés emléke jól mutatja:

Szeged büszke arra, hogy részese lehetett ennek a páratlan futballtörténeti sikernek.