SZEGED - ARADI VÉRTANÚK TERE
A tér neve eredetileg Gizella tér, melyet Ferenc József legidősebb lányáról, Gizella Mária Lujza főhercegnőről neveztek el, 1880-1941 között volt ez a neve a mai Aradi vértanúk terének.
A Fogadalmi templomtól átjáró vezet el a Püspöki palota oldala mentén térre. A kapu míves kovácsoltvas munka, Glattfelder Gyula egykori püspök latin jelmondatát olvashatjuk rajta, Iustum amore: Az igazit, szeretettel. Az intelem fölött Szent Gellért, Csanád egyházmegye első püspöke pirogránit szobor alakjában néz ránk.
A téren áll II. Rákóczi Ferenc lovas szobra (Vastagh György 1912)és a szőregi csata emlékoszlopa vonja magára. A szobor talapzatán a híres kiáltványnak kezdősora ugyancsak latinul olvasható (magyarra fordítva: „Megújultak a dicsőséges magyar nemzet sebei").
A lépcsős, apró vízesésként folydogáló szökőkúton túl az elveszített, mégis dicsőséges szőregi csata emlékoszlopára nézhetünk föl. A millennium évében állított márványoszlop tetején turulmadár terjeszti ki szárnyait. Az emlékmű tövében az Aradon vértanúhalált halt tizenhármak névsorát márványtábla örökíti meg. A teret kettéosztó villamossín túloldalán pedig az 1956-os forradalom hőseinek tiszteletére emlékeztet egy kopjafa. A forradalom áldozatainak emlékét a közelben, a Rerrich Béla téren méltó szobor örökíti meg.
A város déli oldalára átvezet a Hősök Kapuja, Aba Novák Vilmos freskóival díszítve. Az Aradi vértanúk teréből nyílik a dóm oldalán a Rerrich Béla tér.
