Az SZTE világszerte legismertebb kutatója Szent-Györgyi Albert

Szegedi Tudományegyetem

A Szegedi Tudományegyetem (röviden: SZTE) – Universitas Scientiarum Szegediensis / University of Szeged – Magyarországon, Szeged városában működő, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény. A korábbi szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE), a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (SZOTE), a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola (SZÉF), a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (JGYTF), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma és a Hódmezővásárhelyen működő Mezőgazdasági Főiskola összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén. A Szegedi Tudományegyetem szenátusának 2007. júliusi határozata értelmében jogelődje az 1581. május 12-én Báthory István által alapított kolozsvári katolikus egyetem.

Az SZTE világszerte legismertebb kutatója Szent-Györgyi Albert, aki a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezéseiért, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen 1937-ben nyerte el a Nobel-díjat.2020-ban a Dékáni Kollégiuma döntése értelmében a Szegedi Tudományegyetem egy állandó jelzőt kap: „Szent-Györgyi Albert egyeteme”.

Az SZTE korábbi hallgatói közül világhírű lett a Nobel-díjas (2023) Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója. A Covid19-pandémia kezelésében kulcsszerepű tudóst díszdoktori címmel tüntette ki alma matere 2021-ben.

A HVG 2021-es felsőoktatási rangsora szerint a Szegedi Tudományegyetem a 2. legjobb egyetem Magyarországon.

A címerpajzs álló, hegyestalpú pajzs, felső részében Klebelsberg Kuno címeréből átvett aranyozott griff helyezkedik el, az aranyozott fáklya a tudományokra utal. A kapubástya Kolozsvár címeréből került a jelképbe utalva arra, hogy a Szegedi Tudományegyetem a kolozsvári egyetem jogutóda. A körirat „Universitas Scientiarum Szegediensis”. (SzMSz 1.7.)

Az egyetem története a szenátus döntése alapján 1581-ig nyúlik vissza, Báthory István (1571–1586) erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyherceg 1581. május 12-én Vilniusban kiadott alapítólevelében kétkarú – bölcsészet és hittudományi fakultással rendelkező – katolikus egyetem felállításáról intézkedett a jezsuiták 1579-ben létesített kolozsvári kollégiuma keretei között. Az akadémia 1585-től a bölcsészet terén egyetemi szintű képzést biztosított, de beindult a magas fokú teológiai oktatás is. 1598-tól már tanszéki keretek között folyt az oktatás, amit egy a korában igen kiemelkedő könyvtár is segített. Ebben az időben magyar nyelvterületen ez az akadémia volt az egyetlen felsőfokú iskola, az intézmény megkapta az egyetemi tudományos fokozatok adományozásának a jogát. Ezt a kollégiumot a szegedi egyetem jogelődjének tekinti.

A török kiűzése után 1698-ban Habsburg támogatással újra megnyílt a kolozsvári akadémia. Mária Terézia királynő 1753-ban a kolozsvári jezsuita akadémiát birodalmi egyetemnek ismerte el, és engedélyezte számára az universitas cím használatát.

A négy egyetemi kar, mely az újkorban az egyetemi oktatás teljességét jelentette, Mária Terézia idejétől működött, számuk állami kezdeményezésre bővült. A Filozófiai (Bölcsészeti) Kar és a Teológiai (Hittudományi) Kar mellett 1774-ben Jogi Kar létesült, 1775-ben pedig beindult az első orvosi tanszék tevékenysége is, amely az Orvosi Kar alapját jelentette. Az 1777-es Ratio Educationis nyomán azonban a kolozsvári egyetem fejlesztése leállt. Az egyetemet 1784-ben II. József akadémiai líceummá minősítette vissza.

1872-ben alapították meg a Kolozsvári Tudományegyetemet,[10] vagyis az intézmény visszanyerte egyetemi státusát. A kor európai mintáját követve ismét négy kar szerinti fölépítésű lett az intézmény: bölcsészet-, nyelv- és történettudományi; jog- és államtudományi; matematikai- és természettudományi, valamint orvostudományi fakultás jött létre. 1872. november 11-én megkezdődött a tanítás az Osztrák-Magyar Monarchia második egyetemén, s ennek emlékére tartják ma is e napon az Egyetem Napját. Az egyetem látogatottsága a 20. század elején körülbelül Torino, Lyon és Bordeaux egyetemeinek hallgatói létszámával feleltethető meg.

A kolozsvári egyetem 1881-ben vette föl Ferenc József nevét.Alapító oklevelét 1897-ben kapta meg, regionális oktatási központból országos kisugárzású intézménnyé vált. A Ferenc József Tudományegyetem történetében az első világháború hozott tragikus fordulatot. Kolozsvár 1918 decemberében román katonai megszállás alá került. 1919. május 12-én a román katonaság elfoglalta az egyetemet is, majd a rektori hivatal élére a román tanszék professzorát nevezték ki. A cél a kolozsvári román egyetem megszervezése volt, amely 1920-ra állt fel.

1921-ben a Ferenc József Tudományegyetem Szegedre költözött. 1921. október 9-én nyitották meg az első szegedi tanévet. Mindez jogilag a kolozsvári egyetem keretein belül történt, mivel nem új egyetemalapításról volt szó. Az egyetem szervezeti fölépítésében sem következett be változás, négy karral működött tovább. Az egyetem központi épülete a Dugonics téren eredetileg reáliskola volt, majd a szegedi ítélőtábla kapta meg az épületet. Trianon után a Kolozsvárról menekített egyetem lelt benne otthonra. Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége alatt (1922–1931) kiemelkedő fejlesztésekhez jutott az egyetem. Ez idő alatt épültek föl (1926–1929 között) a Tisza-parti klinikák, valamint a Dóm téren álló épületegyüttes. Itt a tudományok, a katolikus egyház és a város kapcsolatát építészetileg is kifejező módon találtak otthonra a különböző kutatóintézetek és az egyházi oktatás.

1940-ben az egyetem egy parlamenti határozat értelmében kettévált: a Ferenc József Tudományegyetem egy része visszaköltözött korábbi székhelyére, Kolozsvárra. A Szegeden maradt nagyobb intézményrészből jogilag új egyetem, a Horthy Miklós Tudományegyetem létesült. Első rektora Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós lett.

A szovjet csapatok 1944. október 11-én foglalták el Szegedet. Az egyetem nevéből töröltették Horthy Miklós nevét, így az intézmény 1945-ben a Szegedi Tudományegyetem nevet vette föl. 1951-ben az Orvosi Egyetem különvált az anyaintézménytől. A másik három kar Szegedi Tudományegyetem néven működött tovább. A szocialista diktatúra évtizedeiben megszűnt az egyetemi autonómia, a tanszabadság elsorvadt. Ezt a diktatúrát elutasított a szegedi egyetemi ifjúság: 1956. október 16-án létrehozta saját, párttól független szervezetét, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét (MEFESZ). A szegedi egyetemisták követeléseiket pontokba foglalták, amelyek eljutottak az ország különböző egyetemeire, ezt követően pattant ki az 1956-os forradalom szikrája.

1962-ben az egyetemet József Attila után (JATE), 1987-ben az orvosegyetemet pedig Szent-Györgyi Albertről nevezték el.

2000–ben Szegedi Tudományegyetem néven egyesítették a szegedi és hódmezővásárhelyi felsőoktatási intézményeket: József Attila Tudományegyetem (JATE), Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (SZOTE), Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (JGYTF), Szegedi Élelmiszeripari Főiskola (SZÉF), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma, a Hódmezővásárhelyen működő Mezőgazdasági Főiskola. Az integráció útján létrejött Szegedi Tudományegyetemnek napjainkban 12 kara van: az Állam- és Jogtudományi, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi, az Egészségtudományi és Szociális Képzési, a Fogorvostudományi, a Gazdaságtudományi, a Gyógyszerésztudományi, a Juhász Gyula Pedagógusképző, a Mérnöki, a Mezőgazdasági, a Természettudományi és Informatikai, valamint a Bartók Béla Művészeti Kar. 2021. augusztus 1-je óta a Szegedi Tudományegyetem közfeladatot ellátó, úgynevezett „közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott” felsőoktatási intézmény.

2021–2022-ben „Centenáriumi Ünnepségsorozatot” tartottak az egyetem alapításának 440., Szegedre kerülésének 100. és Szent-Györgyi Albert Nobel-díja átadásának 85. évfordulója alkalmából. Ennek keretében számos rendezvényt tartottak, emlékérmet bocsátottak ki, valamint meghirdették a „Szent-Györgyi Albert drámapályázatot”, amelyre műfaji megkötés nélkül olyan eredeti művekkel lehetett pályázni, melyek Szent-Györgyi Albert életének, szegedi tartózkodásának, tevékenységének állítanak emléket, megjelenítik az egyetem korabeli társadalmi környezetét, és korhűen ábrázolják Klebelsberg Kuno egyetemalapító szerepét és kapcsolatát Szent-Györgyi Alberttel. A pályázatra beérkezett több mint 30 pályamunkából a három nyertes művet 3, 1,5, és 1 millió forinttal díjazták (Nizalowski Attila: Magyar Zsoltár, Karánsebessy Balázs: A renegát, B. Pap Endre: Szabad gyökök) valamint kötetben is megjelentették.

Forrás:hu.wikipedia.org