Szeged temetői, ahol a város múltja tovább él
Szeged temetői, ahol a város múltja tovább él
Történetek, emlékek és évszázados hagyományok a szegedi sírkertekben, különleges séta a Belvárosi temetőben
Szegedet nemcsak gyönyörű tereiről, patinás épületeiről, napsugaras házairól és gazdag kulturális életéről ismerjük. A város történelmének egy másik, csendesebb, mégis rendkívül értékes fejezete a temetők világában őrződik meg.
A szegedi temetők nem csupán az emlékezés helyszínei. Síremlékeik, kápolnáik, régi családi kriptáik és különleges temetkezési hagyományaik évszázadok történetét mesélik el. Megmutatják, hogyan éltek, miben hittek, hogyan gyászoltak és miként emlékeztek elhunyt szeretteikre a város különböző korszakainak lakói.
Ha végigsétálunk valamelyik régi szegedi sírkertben, valójában a város múltjában teszünk időutazást.
Hogyan kezdődött Szegeden a temetkezés története?
A régi időkben a temetkezés szorosan kapcsolódott az egyházakhoz. A halottakat rendszerint a templomok körüli megszentelt földbe, az úgynevezett cintermekbe temették.
Szegeden is így volt ez. Az Alsóvárosi ferences templom környékén évszázadokon keresztül temetkeztek az emberek.
A változást Mária Terézia 1775-ös egészségügyi rendelete hozta el, amely megtiltotta a templomok közvetlen környezetében történő temetkezést. A rendelkezés célja elsősorban a közegészségügyi viszonyok javítása volt.
Ennek következtében 1776-ban megnyitották Szeged első, templomtól elkülönített temetőjét, az Alsóvárosi temetőt.
Ez fontos fordulópont volt a város temetkezési kultúrájában. A temetők ettől kezdve fokozatosan önálló, külön területen kialakított sírkertekké váltak.
A 19. században a város növekedésével újabb temetkezési helyek jöttek létre. A különböző városrészek, vallási közösségek és településrészek saját temetőket alakítottak ki, amelyek sok esetben a mai napig őrzik az egykori közösségek emlékét.
Milyen temetők találhatók Szegeden?
Szeged temetői között találunk nagy kiterjedésű köztemetőket, egyházi fenntartású sírkerteket, felekezeti temetőket és már lezárt történelmi temetkezési helyeket is.
1. Belvárosi temető
A város egyik legjelentősebb és legismertebb temetője, amely a Fonógyári út mellett található. Nagy kiterjedésű sírkert, amelyben számos ismert szegedi személyiség, tudós, művész, közéleti szereplő és család nyugszik.
Különösen jelentős történelmi emlékhelyei a katonai sírok, a hősi emlékhelyek és a város múltjához kötődő nevezetes síremlékek.
Erről a temetőről később részletesebben is olvashatunk.
2. Alsóvárosi temető
Szeged egyik legrégebbi, ma is működő temetője. Története 1776-ig nyúlik vissza, és az Alsóvárosi Ferences Plébánia gondozásában áll.
Közel húszhektáros területén több mint húszezer sírhely található. A sírkert egyik legszebb építészeti értéke az 1878-ban emelt, Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére felszentelt kápolna.
A temető különleges hangulatát a régi sírkeresztek, a kovácsoltvas kapuk, a családi síremlékek és a hagyományos alsóvárosi temetkezési szokások adják.
3. Kiskundorozsmai temető
Kiskundorozsma saját történelmi és közösségi hagyományokkal rendelkezik, amelyek a temetőben is megmutatkoznak.
A sírkert a településrész családjainak, régi lakóinak és közösségeinek emlékét őrzi. A síremlékek között több generáció története rajzolódik ki.
Ma Szeged működő köztemetőinek egyike.
4. Tápéi temető
Tápé egykor önálló, erős hagyományokkal rendelkező település volt, amelynek sajátos népi kultúrája, vallási élete és közösségi szokásai a temetkezésben is megmutatkoznak.
A Tápéi temető a városrész családjainak emlékezetét őrzi. A mai temető mellett a régi, úgynevezett Tápéi öreg temető története is érdekes része a helyi emlékezetnek.
5. Gyálaréti temető
Gyálaréten két különböző temetkezési hely is szerepel a városi nyilvántartásban.
A Lúdvári úti temető működő köztemető, míg a Zátony utcai régi gyálaréti temető már lezárt temetkezési hely.
Ez utóbbi a régi településrész történetének és egykori lakóinak emlékét őrzi.
6. Szegedi zsidó temető, az izraelita sírkert
A Fonógyári út közelében található szegedi zsidó temető különleges vallási, történelmi és építészeti örökség.
Története a 18. század végéig nyúlik vissza. Közel öt hektáron terül el, 106 parcellával és mintegy tizennégyezer temetéssel.
A sírkövek, a jelképek, a régi feliratok és az emlékművek a szegedi zsidó közösség évszázados történetét idézik fel.
Különleges építészeti értéke a Baumhorn Lipót által tervezett cinterem, vagyis a halotti szertartások épülete. A közelében található a tahara ház is, ahol a zsidó hagyományok szerint a halottak előkészítése történt.
A temetőben az első világháború és a holokauszt áldozatainak emlékművei is megtalálhatók.
A látogatók kiállításon ismerhetik meg a zsidó temetkezési szokásokat és a sírkövek különleges szimbólumait.
7. A szerb temető
A Belvárosi temető szomszédságában található a kisebb, történelmi jelentőségű szerb ortodox temető.
Ez a sírkert a szegedi szerb közösség múltjának fontos emléke. A szerb ortodox temetkezési hagyományok, a sírkövek és a vallási jelképek egy olyan kulturális örökséget képviselnek, amely a város soknemzetiségű történelméhez tartozik.
8. Dugonics temető és további régi sírkertek
Szeged régebbi temetői között találjuk a Dugonics temetőt, valamint a különböző felekezeti és városrészi sírkerteket is.
Ezek között vannak olyan helyek, amelyek ma is szolgálnak temetkezési célokat, mások pedig már lezárt történelmi temetők.
A felsorolás tehát nem csupán néhány nagy köztemetőt jelent: Szeged temetői a város történelmi és vallási sokszínűségét is megőrizték.
A Belvárosi temető, Szeged történelmének szabadtéri emlékkönyve
A Belvárosi temető a Fonógyári út mellett, a város nyugati részén található. A mai Szeged egyik legnagyobb és történelmi szempontból is legjelentősebb temetkezési helye.
A sírkert a 19. századi városfejlődés időszakában kialakult temetkezési hagyományokhoz kapcsolódik. Pontos alapítási évét nem célszerű bizonyosságként megadni, mert a hozzáférhető hivatalos nyilvántartások elsősorban a mai temetői státuszát és történelmi sírhelyeit dokumentálják.
A temetőben járva különleges világ tárul elénk. A régi sírkövek, a díszes családi síremlékek, a szobrászati alkotások és a történelmi emlékhelyek egyaránt arról tanúskodnak, hogy Szeged múltja milyen gazdag és sokszínű.
Híres szegediek nyughelye
A Belvárosi temető egyik legnagyobb értéke, hogy számos olyan ember nyughelye, akik munkásságukkal, tehetségükkel vagy közéleti szerepükkel maradandó nyomot hagytak a város és az ország történetében.
Itt nyugszik többek között:
-
Dankó Pista, a híres cigányprímás, nótaszerző és dalszövegíró, akinek dalai a magyar zenei hagyomány részévé váltak.
-
Budó Ágoston, a neves fizikus és egyetemi tanár, aki a szegedi tudományos élet meghatározó alakja volt.
-
Back Bernát, a város gazdasági életének ismert gyáriparosa.
-
Dávid Lajos, gyógyszerész és kémikus, egyetemi tanár.
-
Ditrói Gábor, a magyar orvostudomány és a szegedi egyetemi élet jelentős képviselője.
-
Apáthy István, biológus, zoológus, politikus és egyetemi tanár.
A sírkertben található sírok nemcsak neveket őriznek. Mögöttük életutak, családi történetek, tudományos felfedezések, művészi alkotások és olyan emberi teljesítmények állnak, amelyekre ma is büszke lehet a város.
A világháborúk emlékei
A Belvárosi temető egyik legfontosabb történelmi része a katonai sírok és hősi emlékhelyek együttese.
Az első világháború idején Szegeden katonai kórházak működtek. A harctéren megsebesült, illetve megbetegedett katonák közül sokan a városban haltak meg.
A temetőben magyar és külföldi katonák sírjai is megtalálhatók. Emlékük arra figyelmeztet, hogy a háború tragédiája nemcsak a frontokon, hanem a hátország városaiban is jelen volt.
A katonai sírok és emlékművek között sétálva az ember szembesül azzal, hogy a történelem nem pusztán évszámokból és csatákból áll. Emberi sorsok, megszakadt életek és gyászoló családok emléke is hozzátartozik.
A város önkormányzata a hősi sírhelyeket és a védett emlékeket kegyeleti értékként tartja fenn.
A síremlékek művészete
A Belvárosi temető nemcsak történelmi, hanem művészeti szempontból is figyelemre méltó.
A régi síremlékeken különböző korok ízlésvilága jelenik meg. Találkozhatunk klasszicizáló formákkal, díszes obeliszkekkel, angyalszobrokkal, kőkeresztekkel, márvány síremlékekkel és gazdagon faragott családi emlékhelyekkel.
A 19. században és a 20. század elején a tehetősebb polgárcsaládok gyakran különleges síremlékeket készíttettek. Ezek nemcsak a gyászt fejezték ki, hanem a család társadalmi helyzetét, vallási meggyőződését és művészeti ízlését is tükrözték.
A temető régi sírkövei ezért valóságos szabadtéri művészeti gyűjteményként is értelmezhetők.
A szegedi temetkezési kultúra és a régi hagyományok
A temetők története szorosan összefonódik a város lakóinak vallási és népi hagyományaival.
A régi szegedi családok számára a temetés nem egyszerűen egy szertartás volt, hanem a közösség életének fontos eseménye.
A halottat családja, rokonsága és sokszor az egész utca elkísérte utolsó útjára. A gyászhoz sajátos szokások, imádságok és jelképek kapcsolódtak.
A sírkeresztek és fejfák formája, anyaga, díszítése is sokat elárult az elhunyt családjáról és a korabeli társadalmi viszonyokról.
A szegedi népélet kutatója, Bálint Sándor különösen értékes leírásokat hagyott ránk ezekről a hagyományokról.
A sírok díszítésében a virágok, koszorúk és mécsesek használata is idővel változott. A 19. századtól egyre elterjedtebbé vált a virágokkal való sírgondozás, majd a 20. században a sírköveken megjelentek az elhunytak fényképei is.
A gyertyagyújtás és a közös emlékezés máig fontos része a szegedi családok ünnepi hagyományainak.
Mindenszentek és halottak napja, amikor megtelnek a temetők
November elején a szegedi temetők különleges hangulatot öltenek.
Mindenszentek napján, november 1-jén a katolikus egyház minden szentet ünnepel, november 2-án, halottak napján pedig az elhunyt hívekről emlékezik meg.
Ilyenkor családok ezrei keresik fel szeretteik sírját. Virágok kerülnek a sírkövekre, mécsesek és gyertyák fénye világítja meg az esti temetőket.
A temetőlátogatás azonban nemcsak november elejéhez kötődik. A családok az év más időszakaiban is visszatérnek, hogy rendbe tegyék a sírokat, virágot helyezzenek el, vagy egyszerűen csendben emlékezzenek.
A temető ilyenkor a családi emlékezet egyik legfontosabb helyszíne.
A temetők mint a város történelmi emlékhelyei
Szeged temetői különleges értéket képviselnek, hiszen egy-egy régi sírkertben egyszerre találkozik a történelem, a művészet, az építészet, a vallás és a helyi közösségek hagyománya.
A Belvárosi temető, az Alsóvárosi temető, a zsidó és szerb sírkertek, valamint a városrészek régi temetkezési helyei mind-mind más oldalról mutatják be Szeged múltját.
Ezeknek a helyeknek a megőrzése nemcsak az elhunytak iránti tisztelet miatt fontos. A régi síremlékek, feliratok és emlékhelyek a következő generációk számára is történelmi források.
Aki időt szán arra, hogy megismerje őket, olyan történeteket fedezhet fel, amelyekről a város utcáin sétálva talán soha nem hallott.
Szeged temetői a város csendes emlékezeti helyei. Minden sírkő egy történet, minden név egy egykori élet, és minden gondozott sír azt üzeni: az emlékezés összeköt bennünket a múlttal.
Egy szerkesztői megjegyzés: A városi rendelet jelenlegi felsorolása négy működő köztemetőt és két lezárt köztemetőt nevesít. Az egyházi és felekezeti temetők külön kategóriát képviselnek, ezért nem szabad összekeverni a két nyilvántartást.
Felhasznált, további tájékozódásra alkalmas források
Kiemelt ApróHirdetések
További kiemelt ApróHirdetések »
Városi Magazin cikkajánló
